csak ez... : nur das (noch)...

Csak ez, ez a kunkorodó, szőke hajfürt maradjon még! És a grübedli a huncut mosolyában! Csak maradjon még hamvas a bőre, csak legyen még egy kicsit a bújós babám, aki sosem volt…  Csak maradjon még itt felettünk ez a tejszagú felhő: takarózzunk vele és meneküljünk el a valóság elől, csak egy kis időre…

 

Csak legyen még öt perc… és még öt perc… és még… mindig legalább öt!

Csak ne siessen el mellettünk…

 

///

Nur das, das hier sollte bleiben, diese goldblonde Locke hier hinten! Nur noch eine Weile bitte! Und das Grübchen in seinem Lächeln! Nur noch eine Weile diese zarte Hart genießen; mein nie besonders „kuschelfreudiges“ Baby umarmen… Eine Weile sollte noch diese Milchwolke uns umhüllen: entfliehen wir der Wirklichkeit, nur noch eine Weile, bitte!

Nur noch fünf Minuten… und noch fünf… und noch… immer noch mindestens fünf, bitte!

Es sollte sich bloß nicht eilen und uns einfach so hinterlassen…